Bio tészták és bio rizs
Kedvelt köret számos ételhez
Egy tányér tészta vagy egy tál rizs a világ számos országában a mindennapi étkezés alapja. A bio tészták választéka a világos durumtésztáktól a karakteres teljes kiőrlésű változatokon át a kukoricából, rizsből vagy hüvelyesekből készült gluténmentes alternatívákig terjed. Bio rizsből is nagy a választék: a gyorsan elkészíthető fehér rizstől az aromás basmati- vagy jázminrizsig. Így minden recepthez megtalálható a megfelelő alap, legyen szó sós, ázsiai ihletésű vagy klasszikus mediterrán ételről.
Mi a különbség a durumtészta és a teljes kiőrlésű tészta között?
A mediterrán konyha klasszikus tésztái őrölt gabonából készülnek. A durumtészta a búzaszem keményítőben gazdag belső részéből készül, világos színű és enyhe ízű. A teljes kiőrlésű tészta a teljes szemet, beleértve a héjat is tartalmazza, ezért több rostot biztosít és erőteljesebb ízű. A teljes kiőrlésű tészta főzési ideje gyakran valamivel hosszabb, mint a világos durumtésztáé.
Melyik rizs melyik ételhez alkalmas?
A hosszú, pergős szemű basmati rizs jól illik currykhez és keleties ételekhez. A kerek szemű rizst ragacsossága miatt hagyományosan tejberizshez vagy sushihoz használják. Az olyan rizottórizs, mint az Arborio, magas keményítőtartalmának köszönhetően biztosítja a rizottó krémes állagát. A barna rizs általában hosszabb főzési időt igényel, mint a hántolt fehér rizs. Diós íze jól illik karakteres zöldségételekhez, tálételekhez vagy sült halhoz.
Mely tészták és rizsfajták alkalmasak gluténérzékenység esetén?
A kukoricából, rizsből, hajdinából vagy hüvelyesekből, például lencséből és csicseriborsóból készült tészták természetes módon gluténmentesek, ahogy maga a rizs is. A csomagoláson szereplő, a Német Cöliákia Társaság (DZG) által használt jelölés további biztonságot nyújt. Az áthúzott kalász azt jelzi, hogy a terméket legfeljebb 20 mg/kg (20 ppm) gluténtartalom mellett engedélyezték. A hüvelyesekből készült tészták további előnye, hogy több fehérjét tartalmaznak, mint a klasszikus gabonatészták.
Miért duzzad meg jobban a fehér rizs főzéskor, mint a barna rizs?
Egy nyers rizsszem a növényen lényegében egy külső héjból és három belső részből áll. A kemény, ehetetlen külső pelyva csépléskor leválik. A rizsszem alsó végén található a csíra. A belső mag, a liszttest, a rizsszem fő alkotórésze. Ezt egy vékony, termés- és maghéjból álló réteg, az ezüsthártya veszi körül.
A fehér rizsről eltávolították az ezüsthártyát és a csírát. Emiatt gyorsabban képes vizet felvenni, és jobban megduzzad, mint az ép külső réteggel rendelkező barna rizs. Ez a réteg gátként működik, és lassítja a víz behatolását. Ezért a barna rizs általában hosszabb főzési időt és valamivel több vizet is igényel, mint a fehér rizs.
Tipp: Öblítse le a rizst főzés előtt
A laza rizst főzés előtt öblítse át hideg vízzel. Ez eltávolítja a felesleges keményítőt a szemek felületéről. Így a szemek főzés közben kevésbé tapadnak össze, és a rizs szép pergős marad.
