Vitaquell bio szójaszószok

Mi nem hiányozhat a hűtőszekrényből? Németországban egyértelműen van egy kedvenc válasz erre a kérdésre: a hideg sör. A nélkülözhetetlen alapanyagok közül a vaj, a tej vagy a margarin vezet. A mustárt, a ketchupot, a joghurtot és a tejszínt is elég gyakran említik. Ázsiában viszont a tej és a sajt inkább kivételnek számít a konyhában. A szójaszósz, a rizsecet, a friss gyömbér, a kókusztej és a halmártás nélkülözhetetlennek számít. A szójaszósz az ázsiai konyha számos szakácsa számára egyenesen a legfontosabb alapanyag. Így nem meglepő, hogy Kuala Lumpurtól Kiotóig szinte minden hűtőszekrényben megtalálható. A szójaszósz nemcsak az egyik legnépszerűbb fűszer, hanem az egyik legrégebbi is. A sötét szósz elődei már 3000 évvel ezelőtt, a kínai ókorban is ismertek voltak. Akkoriban a húst és a halat sóban pácolták, hogy meghosszabbítsák az eltarthatóságukat. Az így kezelt húsból sötét, sós folyadék szivárgott ki. Ezt összegyűjtötték, és ételek ízesítésére és finomítására használták.

A 6. században a buddhizmus elterjedt Ázsia nagy részén. Követői többnyire vegetáriánusok voltak. Szükségük volt egy alternatívára a sózott húsból nyert szószok helyett. Népszerű és húsmentes alternatívát jelentett az erjesztett búzából készült sós szósz. Egy japán zen szerzetes fedezte fel egy kínai tanulmányúton, és magával vitte hazájába. Japánba visszatérve kísérletezni kezdett a recepttel. Az erjesztett búza felét erjesztett szójababbal helyettesítette. Az eredmény egy enyhébb aromájú, fűszeres szósz lett, amely finomította az étel ízét, de nem nyomta el azt. Gyorsan nagyon népszerűvé vált, mert az akkori japánok többsége rendkívül egyhangú, rizs alapú étrendet követett. Az új szósszal végre íz is került a rizstálba. A 16. században továbbfejlesztették a receptet, és megkezdte működését az első kereskedelmi „Shōyu” (szójaszósz) gyártó üzem.

A 17. században holland kereskedők hozták el a szójamártást Japánból Európába. A „szója” kifejezés egyébként a japán „Shōyu” szóból származik. A nyugati világban még mindig a japán szójaszósz-változat a legismertebb. A modern technológia alkalmazásának köszönhetően a népszerű fűszert ma már gyorsan és olcsón lehet előállítani. Ennek ellenére sok dél-ázsiai gazda továbbra is a hagyományos termelési módszerekre támaszkodik. Ez továbbra is három lépésből áll: Először a pörkölt és őrölt búzát egyenlő arányban keverik össze a gőzölt szójababbal. Mikroorganizmusok hozzáadásával száraz cefre keletkezik. Ezt vízzel és sóval keverik össze, hogy paszta alakuljon ki. A második lépésben ezt a pasztát hordóba vagy tartályba töltik erjesztés céljából. Ott enzimreakció zajlik le, amely döntő fontosságú a szójaszósz ízének kialakulásában. A szójafehérje egyes aminosavakra bomlik. A búzakeményítőből cukor keletkezik, amely részben alkohollá is alakul. Ezek az összetevők határozzák meg a szójaszósz színét, illatát és fűszerességét. A természetes módon erjesztett szójaszósz készítése a recepttől és a mesterfőzőtől függően 4–12 hónapig tart. Vannak azonban olyan szójaszószok is, amelyek ennél hosszabb ideig érlelődnek. Az érlelés akár öt évig is eltarthat. Végül a hordóból kivett cefrét egy ruhába csomagolják, és lassan kinyomják. A kapott szószt összegyűjtik és leszűrik. A hosszabb eltarthatóság érdekében a szójaszószt gyakran pasztőrözik is. A szójaszósz Kelet-Ázsiában mindenütt megtalálható, de az előállításban és az összetevők arányában vannak különbségek. Vietnamban vagy Indonéziában más az íze, mint Japánban vagy Koreában.

A háromféle ízben kapható Vitaquell bio szójaszószok tökéletesen illenek az ázsiai ételekhez. Levesek, mártások, zöldség-, hal- és húsételek ízét gyorsan és egyszerűen finomíthatja ízlésének megfelelően. A szószok alapját az bio gazdálkodásból származó szójabab képezi. A Vitaquell Bio Shoyu szójaszósz a búzatartalmának köszönhetően különösen enyhe ízű. Így hiteles ázsiai ízvilágot kölcsönöz az ételeknek anélkül, hogy túlságosan dominálna vagy túl erőteljes lenne. Inkább egy kicsit intenzívebb ízt kedvel? Akkor a Vitaquell bio tamari szójaszósz a megfelelő választás. A hároméves érlelési folyamat során a szójaszósz első osztályú prémium minőséget nyer. Így ügyesen finomítja a sushit, a ramen tésztát és a tofu-ételeket. A Vitaquell bio indonéz szójaszósz viszont édes-sós ízű. A citromfű, a babérlevél, a koriander és a fokhagyma kiegyensúlyozott, friss aromát kölcsönöznek neki. A Vitaquell szójaszószaival kiemelheti ételei ízét. Fedezze fel az ázsiai életmódot!