de Rit bio csicseriborsó-chips
Az ókorban rendkívül sokféle civilizáció létezett, de egyik sem vált olyan hatalmassá, mint a Római Birodalom. A császári korszakban (Kr. e. 27 – Kr. u. 284) a birodalom az egész Földközi-tengeri térséget magába foglalta. Anglia északi részétől a Perzsa-öbölig jól kikövezett utak hálózata húzódott, amelyek közül néhány ma is megmaradt. Emberek és áruk érkeztek Rómába, és a várost a világ központjává tették. A tartományokból beérkező adók még gazdagabbá tették a Tiberis-parti nagyvárost. Hatalmas palotákkal, templomokkal, színházakkal és sportlétesítményekkel a császárok hirdették jólétüket és hatalmukat. Mindegyikük megpróbálta elődjét háttérbe szorítani. A Pantheon, a Circus Maximus és természetesen a Colosseum még ma is lenyűgözi az embereket. Csak ezer évvel később sikerült hasonlóan lenyűgöző építményeket emelni a késő középkori katedrálisok formájában.
A Római Birodalom felemelkedését mindenekelőtt szigorú szervezettségének köszönhette. A gazdaság és a hadsereg átfogó reformokon esett át, és példátlan hatékonyságot ért el. Az oktatás és az egészségügyi ellátás a lakosság nagy része számára elérhető volt. Sok gazdag római azonban elkezdett a közmondásos babérjain pihenni. A politika vagy a gazdasági kérdések helyett kizárólag a színház, a szekérversenyek, a gladiátorharcok és a túlzott lakomák érdekeltek őket. Az utóbbiak leginkább Róma kapuinál fekvő nagy villákban zajlottak. A nyilvánosság tekintete elől elzárva az arisztokraták igyekeztek vendégeik minden vágyát kielégíteni. Míg a rabszolgák egzotikus ételeket és bort szolgáltak fel, a vendégek kanapékon ültek együtt, és jövőbeli vásárlásaikról csevegtek. Néhány különösen gazdag római még jéghidegre hűtött bort is felszolgált. Abban az időben a jég csak hóból készülhetett, amelyet az Alpokból kellett idehozni. A gyártással járó hatalmas költségek miatt a jég még drágább volt, mint maga a bor.
De nem minden felsőosztálybeli római élt a jólétben. Míg egyesek éjszakánként selyempárnák tengerébe merültek, mások önként aludtak egy egyszerű deszkágyon. Töltött fácánok és sült gesztenyével tálalt húsételek helyett kölesből vagy csicseriborsóból készült zabkását ettek. Ennek a lemondásnak filozófiai okai voltak, és az úgynevezett sztoikusok gyakorolták. A sztoikus iskola (Stoa) egy filozófiai irányzat volt, amely i. e. 300 körül alakult ki Görögországban. A sztoikusok célja az abszolút nyugalom (ataraxia) elérése volt. Ezt olyan állapotként határozták meg, amelyben semmilyen külső körülmény nem zavarhatja meg a lelki békét. Annak érdekében, hogy a katasztrófák vagy a váratlan események ne térítsék el őket a pályáról, sok sztoikus gyakorolta a legrosszabb eshetőség elképzelését. Például ideiglenesen önként úgy éltek, mintha minden vagyonukat elvesztették volna. Ezzel a tapasztalattal szerették volna megszabadulni a tárgyi veszteségektől való félelemtől. A döntéseket belső meggyőződések alapján kell meghozni, nem pedig félelmek alapján. A sztoikus iskola római szerzőinek, például Senecának és Marcus Aureliusnak a művei ma is sok lelkes olvasót találnak.
A Római Birodalomban a csicseriborsó az alapélelmiszerek közé tartozott. A sztoikusokon kívül elsősorban az egyszerű emberek csillapították éhségüket ebből a hüvelyesből készült ételekkel. A de Rit ropogós bio chipsjei megmutatják, milyen ízletesen lehet elkészíteni a csicseriborsót. A kiadós, ropogós élvezetet négy fűszeres változatban kínálják. A napraforgóolajban sült, csodálatosan ropogós chipshez aromás bio csicseriborsót és bio burgonyát használnak. A Bio Csicseriborsó-chips Tengeri Sóhoz csupán egy csipet tengeri sót adnak hozzá. Ha inkább valami gyümölcsösebbet kedvel, akkor a Bio Csicseriborsó-chips Paprika biztosan elnyeri tetszését: A paprikával, paradicsommal és fokhagymával ízesített chips nemcsak friss, ízletes, hanem csodálatos illata is van. A bio csicseriborsó-chips rozmaringos változatának különösen aromás mediterrán ízét a fekete bors, a hagyma, a lestyán és természetesen a rozmaring adja. Élvezze az ízletes rágcsálnivalókat az irodában, a tévé előtt vagy barátaival.
