Chiron bio kendertermékek

A kender az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb haszonnövény. Évezredekig a kender nélkülözhetetlen nyersanyag volt kötelek, papír, textíliák és gyógyszerek előállításához. A 19. század közepéig a kender még a világon a legszélesebb körben termesztett növény is volt. A kender növény latin nevén, „cannabis”-ként való említése azonban egészen más asszociációkat ébreszt. A cannabis szó hallatán sokan a woodstocki hippikre vagy az amszterdami kávézókra gondolnak, mivel a női kender növény egyes részeinek fogyasztása bódító hatást válthat ki. Ennek oka a tetrahidrokannabinol nevű hatóanyag, amelyet inkább THC-ként ismerünk. A THC-tartalom az egyik legfontosabb megkülönböztető jellemző a különböző kenderfajták között. Általában különbséget tesznek a kábítószerek és bódítószerek előállítására szánt növények, valamint az úgynevezett ipari kender között. Az ipari kender THC-tartalma elhanyagolható, és nincs bódító hatása. Főként az ehető magok és a kenderrostok miatt termesztik.

Egyes kutatók feltételezik, hogy a kendert már több mint 8000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában és Kínában. A magokat lisztté és olajjá dolgozták fel, vagy nyersen fogyasztották. A kendernek volt egy további előnye is: a kenderrafia rostjaiból ruhákat lehetett készíteni. Az első kenderből készült textíliákat valószínűleg már i. e. 2800-ban viselték Kínában. A görög történetíró, Hérodotosz i. e. 450-ben arról számolt be, hogy a Földközi-tenger térségében léteztek kenderrostból készült ruhadarabok. A kenderrostok durvábbak és strapabíróbbak, mint a len, a csalán vagy a gyapjú. Európában ezért a 19. századig használták a kender növény rostjait, különösen munkaruhák gyártásához. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az első farmernadrágok kenderből készültek volna.

A papír feltalálója a kínai Ts’ai Lun. Kr. u. 105 körül kevert össze egyfajta pépet, amely vizet, kenderrostokat, rongyokat, halászhálókat és egyéb összetevőket tartalmazott. Ezt a pépet szitán szűrték le, egyes lapokká préselték, majd kiszáradásra felakasztották. A sikeres módszer a 11. században Indián és Arábián keresztül jutott el Európába. Már 200 évvel később a papír népszerűbb volt, mint a pergamen. Gutenberg a Bibliáinak nagy részét kenderpapírra nyomtatta, és az amerikai függetlenségi nyilatkozat első vázlatait is erre írták. Az alacsonyabb gyártási költségek miatt manapság a papírt főként farostokból állítják elő. A kenderpapír azonban hosszabb rostjainak köszönhetően sokkal tartósabb. Ráadásul a kender kevesebb lignint tartalmaz, mint a fa. A lignin felelős azért, hogy a papír megsárgul és végül szétesik. Azoknál a dokumentumoknál, amelyeknek több évszázadig kell megmaradniuk, a kenderpapír ezért jó választás.

A kender fénykora a vitorlás hajók korszaka volt a 17. és 18. században. A tengerészek hálói, zászlai és ruhái éppúgy kenderből készültek, mint a kötelek. Minden hajó évente közel 50 tonna kenderrostot fogyasztott. A hajók alapvető fontosságúak voltak az Európa és az Újvilág közötti kereskedelmi útvonal működéséhez. Virginiában 1619-ben lépett hatályba az első kenderről szóló törvény. Ebben minden gazdát arra köteleztek, hogy a következő szezonban kendermagot vess. Fontosságának köszönhetően a kender Észak-Amerikában még törvényes fizetőeszközként is szolgált. A 19. századig az amerikai gazdák kenderrel fizethették adóikat. A kender növény gazdasági hanyatlása a nagy vitorlás hajók eltűnésével kezdődött. A 20. század elején a pamut olcsóbbá vált, és fokozatosan kiszorította a kendert a textilgyártásból. Az iparban a kenderolajat sokkal olcsóbb szintetikus alternatívák váltották fel. Sőt, még a kenderköteleket is nagyrészt szintetikus szálas termékek váltották fel. Az 1950-es évektől kezdve a kender szinte teljesen elvesztette gazdasági jelentőségét a nyugati világban.

Ma a kender nagy visszatérés előtt áll. Egyre több divattervező használja a kenderrostokat a pamut fenntartható alternatívájaként. A konyhában is újra divatba jöttek a kendermagok. A magas fehérjetartalmú magokat értékes tápanyagaik miatt ma már „szuperélelmiszernek” tekintik. Enyhén diós ízüknek köszönhetően a kendermagok édes és kiadós ételekhez egyaránt jól illenek. A felső-svábiai Baltringenben működő Chiron cég a kendertermékek gyártására specializálódott. A vegán bio kenderkrémek indiai, keleti, mediterrán vagy őshonos ízekkel kényeztetik az ízlelőbimbókat. A tészta szerelmesei a különféle bio kenderpestók egyikével finomíthatják kedvenc ételüket. A hidegen sajtolt bio kenderolaj tökéletesíti a salátákat és a hideg ételek különlegességeit. A müzli, a joghurt, a túróételek és a színes saláták is jól járnak a bio hámozott kendermaggal. Az édesszájúaknak érdemes megismerkedniük a csokoládéval bevont bio kendermaggal és a bio kenderes csokoládés vajas kekszekkel. A Chiron Natural Delicacies termékeivel élvezheti a természetes ételek hiteles ízét.