Höllinger bio szirup

A naptár szerint az ősz mindig szeptember 22-én vagy 23-án kezdődik, a napéjegyenlőséggel. Ezen a napon a nappal és az éjszaka egyforma hosszúságú. A „fenológiai naptárban” az ősz kezdete általában valamivel korábban van. Ahogy a neve is sugallja, ez a naptár a természeti jelenségek előfordulásától teszi függővé az évszakok kezdetét. Az állatok viselkedése (például a téli álom) mellett elsősorban az úgynevezett indikátor növények fejlődési szakaszára helyeződik a hangsúly. Az indikátor növények olyan növényfajok, amelyek alapján következtetéseket lehet levonni a természetben zajló folyamatokról. A botanikusok pusztán bizonyos növények előfordulása alapján meg tudják különböztetni a nagyon jó, jó, rossz vagy súlyosan elhanyagolt talajt. A csalán például humuszban gazdag erdei talajon nő, a fehér lóhere tápanyagszegény talajt jelez, a margaréta pedig savas talajt. Az indikátor növények segítségével a természetkedvelők bizonyos növények virágzása alapján felismerhetik a közeledő évszakot. A fekete bodza különösen alkalmas indikátor növényként, mivel Közép-Európában az egyik leggyakoribb cserjefaj. Az érett bodzabogyókat évezredek óta az ősz kezdetének biztos jeleként tekintik, függetlenül a mai Gergely-naptártól.

A fekete bodzát (Sambucus nigra) Svájcban „Holder”-nek is nevezik. Bajorországban és Ausztriában gyakran „Holler”-nek hívják, Észak-Németországban pedig „Schwarzer Flieder” (fekete orgona) néven ismerik. A bodza német neve valószínűleg a germán Frigg istennőtől származik. A ház és a tűzhely védelmének istennőjét köznyelvben „Holle”-nak (a jóságos) is nevezték. A bodzát pedig annak a növénynek tartották, amely kifejezetten neki volt szentelve. Más germán istenektől eltérően Friggot a középkorban nem igazán feledésbe merült. „Frau Holle” (Öreg Anyó Fagy) néven sok helyen a 18. századig a néphit része maradt. Ez a bodzabokorra is kihatott. Alig volt olyan parasz, aki merte volna kivágni a bodzabokrokat, mert azzal magára vonhatta volna az Öreg Télanya haragját. Már az ókorban is mágikus lényekhez kötötték a bodzát. A kelták azt hitték, hogy tündérek laknak az ágai között. A görögök és a rómaiak pedig azt hitték, hogy jó szellemek laknak benne. Ezért ültettek bodzabokrokat, és a virágokból próbálták megjósolni a következő termést. A késő középkorban azonban felmerült az a hiedelem, hogy a boszorkányok bodzabokorrá tudnak átváltozni. Fájából nem szabadott kanalat, seket vagy más eszközöket faragni.

Már az ókorban is a bodzabokor több volt, mint csupán a misztikus lények lakhelye. A bodza évezredek óta fontos gyógynövény. Még a görög orvos, Hippokratész is nagyra értékelte virágainak izzasztó hatását. A híres bajor népi orvos, Max Höfler pedig egyszer a növényt „minden gazda élő gyógyszeres szekrényének” nevezte. Valójában a népi gyógyászatban csak kevés olyan gyógynövény létezik, amely olyan sokoldalú lenne, mint a bodza. Még a konyhában is már régóta igazi sokoldalú növénynek bizonyult a bodza. A fekete bodzabogyókat ősszel lehet szedni, de nyersen nem szabad fogyasztani őket. Csak hőkezelés után válnak ehetővé. Általában gyümölcslevet készítenek belőle, amelyből puncsot, zselét vagy szirupot készítenek. A tavasszal betakarított fehér ernyők sok helyen igazi csemegének számítanak. Ideálisak zseléhez, limonádéhoz, fagylalthoz és természetesen a híres sziruphoz is.

A sokoldalú bodzavirágszirup nem hiányozhat egyetlen konyhából sem. Édes ételek és italok, valamint sós fogások egyaránt finomíthatók vele. Ha meg szeretné ismerni ezt az ízletes, sűrű szirupot, kóstolja meg a Höllinger bio bodzavirágszirupját. Kiválóan alkalmas koktélokhoz és más habzó nyári italokhoz, például a népszerű Hugo koktélhoz. A panna cotta, a friss tejszínes torták és sok más desszert is profitál a csodálatos édes ízéből. A gyümölcsös, édes bio málnaszirup remekül illik koktélokhoz, pudingokhoz vagy házi fagylalthoz.

Vágyik valami különlegesre? A Höllinger bio levendulavirág-szirupja frissítő, virágos ízű, kellemes citromos utóízzel. Pezsgővel vagy champagne-nal keverve kivételesen pikáns élményt nyújt. A bio mojito lime-menta szirup segítségével az ünnepi hangulatot közvetlenül az otthonába varázsolhatja, és könnyedén elkészítheti saját mojito long drinkjét. A bio Limoncello szirup a „la dolce vita” hangulatát varázsolja a poharába: egy alkoholmentes limoncello, amelyet a hagyományos likőr ihletett, de alkoholmentes. Pontosan ez kell egy nyári alkoholmentes koktélhoz vagy egy frissítő limonádéhoz. A bio málna szirup gyümölcsös és intenzív ízű. Nemcsak italokhoz használhatja, hanem például házi fagylalthoz vagy pudinghoz is. Az osztrák Höllinger cég finom bio szirupreceptjeivel a természet teljes ízvilágát közvetlenül a poharába varázsolhatja.