Davert Bio Diófélékből készült kenhető krémek
Világszerte évente több mint 50 millió tonna földimogyorót takarítanak be. Botanikai szempontból a földimogyoró egyáltalán nem dió, hanem hüvelyes növény. A perui Andokban, amelyet a földimogyoró eredeti szülőhelyének tartanak, már több mint 3500 évvel ezelőtt is fogyasztották. Olyan népszerű volt, hogy még földből készült edényeket is készítettek földimogyoró formájúra. Amikor a spanyolok és a portugálok a 16. században meghódították Dél-Amerikát, magukkal vitték a „kis dióféléket” Európába. Ott „spanyol diónak” nevezték őket. A kakaóval ellentétben azonban a földimogyoró hosszú ideig szinte ismeretlen maradt Európában. Még az Észak-Amerikában a 17. századtól kezdve termesztett földimogyorót is főként sertések hizlalására használták. Egyébként háborús időkben vészhelyzeti élelmiszernek, illetve a szegények táplálékának számított. A földimogyoró a múlt században elért nagy áttörését egyetlen embernek köszönheti: George Washington Carvernek.
Carver 1864-ben vagy ’65-ben rabszolgaként született Missouri államban. Pontos születési dátum nem ismert, mivel a rabszolgák születését gyakran nem rögzítették megfelelően. Gyermekkorában súlyos hörghurut miatt túl gyenge volt a munkához. Ezért napközben felügyelet nélkül fedezhette fel a közeli erdőket és réteket. Ezeken a kirándulásokon ébredt fel benne a növényvilág iránti, egész életen át tartó szenvedélye. Már fiatalon olyan nagy szakértelmet szerzett, hogy a szomszédságban „növényorvosként” ismerték. A rabszolgaság eltörlése után Carver iskolába járhatott. Később ő volt az első fekete férfi, aki beiratkozott az Iowa State College-ba, hogy botanikát tanuljon. Ez egy sorsdöntő döntés volt, hiszen ő lett Amerika leghíresebb agrártudósa. Három amerikai elnök és még Gandhi is tanácsát kérte. A legtöbb amerikai számára azonban ő mindenekelőtt „a földimogyorós” volt.
A 20. század elején a déli államokban a gyapottermesztés sok helyen kimerítette a talajt. Mivel a mezőket gyapotbogarak is támadták, sok gazda létét féltette. Amikor Carver erről hallott, azt javasolta, hogy váltsanak át a földimogyoróra, mert az tápláló, és újjáéleszti a talajt. Mivel javaslatát nem igazán vették komolyan, bankettet szervezett befolyásos üzletemberek számára. Kivétel nélkül földimogyoróból készült ételeket tálaltak. Ennek eredményeként az első gazdák elkezdték termeszteni a földimogyorót, és hamarosan bőséges termést arathattak. De mit kezdjenek most az összes földimogyoróval?
Carver, aki felelősséget érzett a gazdák iránt, visszavonult a laboratóriumába, és számtalan, földimogyorón alapuló alkalmazást talált. Sikeresen feldolgozta a földimogyorót többek között lisztté, ragasztóvá, papírrá, vízszigetelő anyagokká, cipőfényezővé, szappanná, borotvahabká, bőrápoló krémmé, gyógyszerekké, édességekké és szintetikus márványká. Néhány évtized alatt a földimogyoró-termesztés az Egyesült Államok egyik fő iparágává vált, a földimogyoró pedig az amerikai konyha elengedhetetlen részévé. Sokak számára a „Peanut Butter Jelly Sandwich” (fehér kenyér földimogyoróvajjal és lekvárral) az USA titkos nemzeti étele.
A münsterlandi Ascheberg városából származó német bio-úttörő, a Davert nemcsak finom földimogyoróvajat és földimogyorópürét kínál termékpalettáján, hanem számos más, diós ízű bio-finomságot is kenhetőként és nassolnivalóként. A Davert ropogós mogyoróvaj önmagában és kenhetőként is finom, de az ázsiai konyha sós és édes ételeinek ízét is gazdagítja. A mogyoróvajjal ellentétben a Davert mogyorópüré nem tartalmaz más összetevőket, hanem 100%-ban mogyorómagból készül. A Davert kesudiókrém finoman őrölt, pörkölt bio kesudiót tartalmaz, egyéb összetevők nélkül. A barna és fehér mandulakrémek sokféleképpen felhasználhatók. Kreatív főzési alapanyagként, valamint sütemények és desszertek ízletes töltelékeként vagy kenhetőként is inspirálnak.
