Naturata bio teljes kiőrlésű keksz
Sehol sem találsz több édesszájút, mint Svédországban. Átlagosan minden svéd évente körülbelül 17 kg édességet fogyaszt. Ez majdnem kétszer annyi, mint Európa többi részén. Szombaton („Lördag”) pedig még többet nassolnak, hiszen ez a hagyományos nassolónap („godisdag”). A „godis” olyan apró édességeket jelent, mint a gyümölcsös gumicukorka, a karamellás cukorka, a cukorka és a csokoládé. Ezeket általában nyitott tartályokból árulják, és egy kis kanállal papírzacskókba töltik.
Így mindenki összeállíthatja a saját keverékét. A „Lördagsgodis” (szombati édességek) hagyománya az 1950-es években alakult ki. Akkoriban a fogorvosok és a kormány azt javasolta, hogy a gyermekek cukorfogyasztását hetente egy napra korlátozzák. Ez az intézkedés hosszú távon a lakosság fogászati egészségének javítását célozta. Sok család követte az ajánlást, és csak szombaton vásárolt édességet. Ma is a „Lördagsgodis” vásárlása sok svéd számára rendszeres szombati rituálé.
A hét folyamán is megengedhet magának pár „Lördagsgodis”-t. Hiszen Svédországban a szerdát „lillördag”-nak (kis szombatnak) tekintik. Az ország északi részén pedig szerdán este nem annyira szigorúak a szabályok. Sokan elmennek szórakozni, kicsit többet isznak, és az „édességekkel” sem fogják vissza magukat. A legtöbb svéd számára nem nagy ügy egy napig édesség nélkül maradni. A kávéval azonban más a helyzet. Hiszen átlagosan naponta legalább négy csésze kávét isznak. Csak a finn szomszédjaik fogyasztanak több kávét.
A hatalmas mennyiségű kávé és édesség mellett a svéd konyha meglehetősen egyszerű. Hagyományosan főként vidéki házias ételekből áll, sok kenyérrel, kolbásszal, sajttal, hússal és hallal. Az egyetlen tipikus svéd étel, amely nemzetközi hírnevet szerzett, a köttbölla (húsgombóc) és a knäckebröd. Utóbbit a mindennapi nyelvben általában egyszerűen „Knäcke”-nek hívják. A magas rosttartalmú kenyér neve a „knäcka” (törni) szóból származik. Svédországban már 500 évvel ezelőtt is készítettek ropogós kenyeret. Akkoriban csak évente kétszer, a betakarítás után és tavasz elején sütötték. A ropogós kenyeret nagyon forró hőmérsékleten, de csak rövid ideig sütik, majd szárítják. Amikor elkészül, szinte egyáltalán nincs benne víz. Ez teszi különösen tartósvá. A korábbi évszázadokban a „Knäcke” számos falusi számára létfontosságú volt a téli élelmiszer-ellátás szempontjából. És még ma is a svéd háztartások több mint 85%-ában mindig van egy csomag „Knäcke” – minden esetre.
Ha szereted a ropogós és vékony kenyeret, akkor mindenképp próbáld ki a Naturata bio teljes kiőrlésű ropogós kenyerét. Három finom változat garantálja a ropogós, ropogós élvezetet. A Naturata bio teljes kiőrlésű tönkölybúza ropogós kenyér lenyűgöző ropogósságával és kiadós ízével. Ez a kenyéralternatíva sós és édes feltétekkel egyaránt remekül ízlik. A bio kiőrlésű szezámos ropogóskenyér jól illik keleti kenhető krémekhez és humuszhoz, valamint a klasszikus kolbászokhoz és sajtokhoz is. Kenheted krém sajttal is, és tetszés szerint friss zöldségekkel is megpakolhatod. A ropogósra sült bio kiőrlésű „Delicacy” ropogóskenyér kizárólag teljes kiőrlésű rozslisztből és tengeri sóból készül. Ennél több nem is kell az eredeti, ropogós kenyérélményhez. Legyen szó édes vagy sós ízekről, ez a kenyér minden kenyérrajongó szívét megdobogtatja. És melyik Naturata teljes kiőrlésű kenyeret kóstolja meg először?
