Little Bee Fresh méhviaszos csomagolófóliák
Rómát hét dombra építették. De ezzel még nem ért véget a történet, mert az évszázadok során egy újabb domb csatlakozott hozzájuk: a Monte Testaccio. Magassága 35 méter, kerülete pedig közel 1 000 méter. Ami azonban igazán különlegessé teszi, az a belseje. A régészek becslése szerint akár 53 millió amfora maradványai is itt nyugszanak. Az edény alakú agyagedények az ókorban az élelmiszerek tárolásának és szállításának legfontosabb eszközei voltak. Az amforák 5 és 80 liter közötti űrtartalommal készültek. A leggyakoribb római amfora alig kevesebb mint 26 litert tartott. Még a folyadékok szabványos mértékegységévé is vált az „amfora” (26,2 l). A Római Birodalomban bort, olajat, pácolt zöldségeket és gabonát szállítottak amforákban. Bár a díszes edények újrafelhasználhatók voltak, használat után általában egyszerűen eldobták őket.
A szállítás és a tárolás érdekében az amforákat általában parafa vagy viasszal lezárt fa dugóval zárták le. Ez védte a tartalmát a nedvességtől és a kártevőktől. Bár az amforák rendkívül praktikusak voltak, volt egy döntő hátrányuk: törékenyek voltak, és bizonyos méretűeket nem lehetett biztonságosan mozgatni. A rómaiak ezért átvették a keltáktól a strapabíró fa hordók ötletét. A hordók nagy előnye az amforákkal szemben az volt, hogy guríthatóak és egymásra rakhatóak voltak. A vasövekkel összekötött hordókat ezért évszázadokon át használták ivóvíz és egyéb ellátmányok szállítására.
A 18. század végén Napóleon Bonaparte megoldást keresett csapatai élelmiszer-ellátásának biztosítására. Gyors mozgású hadviselésre épülő katonai taktikáját romlandó élelmiszerekkel nem lehetett következetesen fenntartani. A hosszú eltarthatóságú élelmiszerek döntő jelentőségűek lehettek a háború kimenetele szempontjából. 1795-ben Napóleon ezért pályázatot hirdetett új tartósítási módszerek kidolgozására. A 12 000 aranyfrank nyereményt azonban nem egy tudós, hanem a cukrász, Nicolas François Appert nyerte el. Ő zöldségeket és egyéb élelmiszereket töltött üvegpalackokba, amelyeket felmelegített, majd légmentesen lezárt. Ezt a módszert ma is üvegezésnek nevezik. Appert a nyereményéből 1812-ben gyárat alapított. Ott hamarosan áttért az üvegpalackokról a strapabíró konzervdobozokra.
Annak ellenére, hogy ma is hatalmas mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, készételt és italt árulnak konzervdobozokban, az eladott élelmiszerek többségét ma már műanyagba csomagolják. Ennek az anyagnak számos vitathatatlan előnye van: könnyű, higiénikus, bármilyen formára alakítható, és olcsó is. A műanyag csomagolásnak azonban van egy hatalmas hátránya: nem bomlik le, és ezért felelős a világszerte egyre növekvő hulladékhegyért. Különösen az óceánok számára vált a műanyaghulladék komoly problémává. Éppen ezért egyre több ember próbálja kiküszöbölni az eldobható csomagolóanyagokat a mindennapi életéből. A méhviaszos csomagolófóliák fenntartható alternatívát jelentenek a frissítőfóliához, az alumíniumfóliához és a papírzacskókhoz képest.
A Little Bee Fresh újrafelhasználható méhviaszos csomagolófóliái bio pamutból készülnek, amelyet méhviasszal és fagyantával kezeltek. A méhviaszos csomagolófóliák tálak letakarására, szendvicsek becsomagolására, de sajt, gyümölcs és zöldség szállítására is használhatók. A Little Bee Fresh méhviaszos csomagolófóliái L (35x35 cm), M (25x25 cm), S (15x15 cm) méretben, illetve tekercsben (32x70 cm) kaphatók. Színes motívumaikkal ezek a praktikus méhviaszos csomagolóanyagok igazi szemet gyönyörködtetőek, nem csak piknikeken. Alkalmazásuk rendkívül egyszerű: a kéz melegétől a méhviaszos csomagolóanyag sima felületekhez és önmagához is tapad. Egyszerűen csomagolja be az ételt a méhviasz-csomagolóba, és nyomja össze rövid ideig a széleit. Ha pedig hosszú ideig szeretné élvezni méhviasz-csomagolóit, bármikor felfrissítheti őket a Little Bee Fresh Original Wax Mix segítségével. A Little Bee Fresh környezetbarát méhviasz-csomagolói ideálisak gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények, kenyér és szendvicsek csomagolásához.
