Ecover mosogatószer

Az asztal csak kiváló minőségű edényekkel válik ünnepi asztallá. Ez a szállodákra éppúgy vonatkozik, mint az otthoni ünnepségekre. Több fogásos étkezés esetén pedig a megfelelő számú tányér és pohár mellett a hozzájuk illő evőeszközökre is szükség van. Mindent a megfelelő sorrendben és távolságban elrendezni önmagában is egy művészet. A középkorban még nem voltak túl jól felszerelve. Még a hercegek is általában egy kézen meg tudták számolni az evőeszközeiket: kés, nyárs, egy kancsó, és tányér helyett egy fa deszka. Ezt a deszkát pedig gyakran még az asztaltársakkal is megosztották. A köznépnek még ennél is kevesebb „edénnyel” kellett beérnie. A parasztok és kézművesek asztalának közepére többnyire csak egy fazekat vagy tálat tettek. A fakanalakat pedig felváltva mártották bele. Akinek nem volt kanala, az kenyeret mártott a tálba. A tányérok, ahogyan ma ismerjük őket, csak a reneszánsz idején jelentek meg Európában. A csészék még később kerültek elő.

A 16. század végén új forró italok jöttek divatba Európában. A forró csokoládé törte meg a jeget. Később Párizs, London vagy Weimar szalonjaiban kávét és teát is felszolgáltak. A gyarmatokról érkező divatos italok szükségessé tették új ivóedények beszerzését. Ugyanis azok túl forróak voltak a régi, ónból, agyagból vagy szarvból készült csészékhez. Ezért sok nemes elkezdett porceláncsészéket importálni Kínából. A Középbirodalomban a finoman kidolgozott papcsészék a teakultúra szerves részét képezték. Bár nagyon szépek voltak, fogantyújuk nem volt. Kínában ez nem jelentett problémát, mivel szinte kizárólag zöld teát ittak, amelyet forró vízzel készítenek (a forró víz ugyanis felszabadítaná a zöld tea keserű anyagait). Így a Középbirodalomban nem volt veszélye annak, hogy valaki megégeti az ujjait a forró teáscsészéken. De amikor kávét vagy fekete teát főztek, óvatosnak kellett lenni. Az első kortyig tartó várakozási idő lerövidítése érdekében hamarosan fogantyúval látták el a kis tálkákat: megszületett a kávéscsésze. 1710-ben II. Ágost, az Erős megalapította a meisseni porcelángyárat. Ettől kezdve a királyi házak és a szalonok üzemeltetői beszerezhették a bizonyos státuszhoz illő edényeket. Végre lehetett gyönyörű, fülös bögrékből inni. A 18. században azonban még mindig nem volt ritka, hogy a kávét a csészealjból itták. Ha a kávé túl forró volt, egyszerűen átöntötték a csészéből a csészealjba, hogy lehűljön. Hogy mennyire elterjedt volt ez a szokás, azt a francia festő, Louis-Marin Bonnet metszetein láthatjuk. Olyan hölgyeket ábrázolt, akik élvezettel isznak a csészealjból – stílusosan, kinyújtott ujjal.

Akkor is, mint ma is, mindegy, hogy jól terített ünnepi asztalról vagy egy kávépartiról van szó: étkezés után az edényeket újra el kell mosni. A német háztartások több mint kétharmada használ mosogatógépet – ami időt és vizet takarít meg. De a nagy edények, serpenyők vagy tepsik gyakran nem férnek bele. Különösen a kiváló minőségű edények és a finom porcelán általában nem alkalmasak mosogatógépes mosásra. Ezeket inkább kézzel kell öblíteni.

Az Ecover növényi és ásványi alapú, hatékony kézmosószereivel és innovatív receptúráival támogatja a mindennapi életet. Az Ecover Gránátalma és lime mosogatószer mindent megtisztít és zsírtalanít, a főzőedényektől a kávéscsészékig. A borospoharak is ismét makulátlanul tiszták lesznek. Öblítéskor nem keletkezik túlzott habzás, hanem a gránátalma és a lime kíméletes illata terjed szét. A bevált mosószer kamilla és tejsavó, valamint citrom és aloe vera változatokban is kapható. Az Ecover Zero mosogatószert kifejezetten allergiások és érzékeny bőrű emberek számára fejlesztették ki. Ötvözi a fenntarthatóságot és a hatékonyságot a kiváló bőrtűréssel. Ez a mosogatószer nem tartalmaz parfümöt, illatanyagokat vagy színezékeket. A súlyosan szennyezett edényeket is zsírtalanítja, és új fényt kölcsönöz a tányéroknak és poharaknak. Az Ecover kézmosószerek a természet erejét hozzák el a konyhádba.