Bakanasan Propolis szájápolási termékek
A szájhigiénia terén a vadon élő állatok már régóta jóval megelőzték az embereket. Valójában csak a 19. században értük utol őket, amikor szokássá vált a rendszeres fogmosás. A csimpánzoknak ez az ötlet már sokkal korábban eszükbe jutott. A vadonban megfigyelhető, hogy étkezés után rostos ágakat rágnak, hogy megtisztítsák a fogaikat. Ezenkívül szalmát és füvet is használnak, amelyek fogselyemként szolgálnak. A krokodilnak még kifinomultabb megoldása van: másvalakivel tisztíttatja a fogait. Erről egy nagyon különleges madár gondoskodik, amelynek megfelelő neve is van: „krokodilmadár”. A kis madárka és az óriási hüllő kölcsönösen profitálnak egymásból. A krokodil megszabadul a fogköztérben maradt bosszantó ételmaradékoktól. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy kinyitja a száját. A madár nemcsak táplálékot talál a krokodil szájában, hanem védelmet is a ragadozókkal szemben. Hiszen egyetlen más állat sem meri megközelíteni a pikkelyes szörnyeteg hatalmas állkapcsait. A cápáknak sem kell a fogápolással foglalkozniuk. A cápáknak nem csak egy fogsoruk van, hanem több is, amelyek egyfajta sorban állnak. Amint egy fog kihullik, hátulról egy új bújik elő. Ha táplálkozás közben nem törik le, akkor körülbelül 2 hét múlva automatikusan kicserélődik. Életük során egyes cápák akár 30 000 fogat is elveszíthetnek.
A cápákkal ellentétben az emberek nem tudják olyan könnyen pótolni a fogaikat. Miután kihullottak a tejfogaink, életünk hátralévő részében ugyanazokkal a fogakkal kell élnünk. Ennek megfelelően gondosan kell ápolnunk őket. A múltban ez általában csak néhány kultúrában volt bevett gyakorlat. Az indiai ajurvédikus gyógyászatban a szájhigiénia már több mint 2000 éve fontos szerepet játszik. A betegségek megelőzése érdekében a fogakat a fogkefefa ágainak rágásával tisztították. Ezenkívül az úgynevezett „olajszívás” során olajat mozgattak a szájban. Ennek során az olaj a fogak közötti résekbe is bejutott. Európában azonban hosszú ideig csak a fogpiszkálót használták. Panaszok esetén a fogat egy borbély-sebésznek vagy egy kovácsnak kellett kihúznia. A 19. század elejéig kivételnek számítottak azok a férfiak és nők, akik 30 éves korukra még mindig megvolt az összes foguk.
A fogszuvasodás kialakulásáért bizonyos baktériumok, a mutáns streptococcusok felelősek. Ezek azonban nem születésünktől fogva vannak jelen, hanem az élet során kerülnek a szervezetbe. A fogplakkból táplálkoznak, különösen az abban található szénhidrátokból. Ezeket savvá alakítják, amely viszont feloldja a fogzománcunkban található kalciumot és foszfátot. Ha nem teszünk ellene semmit, előbb-utóbb lyuk keletkezik a fogban. A rendszeres fogmosás és a megfelelő szájhigiénia azonban nagyon hatékonyan megelőzheti a fogszuvasodást. A Bakanasan a Propolis szájápolási termékeivel a méhek erejére helyezi a hangsúlyt. Míg a szájunkban 700 baktériumfaj él, a méhkas szinte olyan steril, mint egy műtő. A baktériumok, vírusok és gombák elleni védelem érdekében a kaptár belsejét valójában egy vékony propoliszréteg borítja. Ennek a házi készítésű védőgyantának köszönhetően akár 50 000 méh is együtt élhet a legkisebb helyeken anélkül, hogy a kórokozóktól kellene tartaniuk.
Bakanasan propoliszos fogkrém enyhe tisztítóanyagokkal tisztítja a fogakat, a propolisz-kivonattal, zsályával és kamillával pedig erősíti az ínyeket. A fogkrém tökéletes kiegészítője a propoliszos szájvíz: fél pohár vízbe két-három nyomás elegendő a száj öblítéséhez és felfrissítéséhez. A száj és a torok megelőző ápolásához kapható még kakukkfű- és zsályakivonatot tartalmazó propolisz szájspray is.
