Sensena aromás fürdőpárnák
Még néhány évtizeddel ezelőtt a kád minden fürdőszoba alapfelszereltségének része volt. Manapság ez már sokkal ritkábban fordul elő. Különösen a kis városi lakásokban a kádot nagyrészt helytakarékos zuhanykabinok váltották fel. A lakáskeresők többsége számára ez nem jelent problémát. Ma már a németek kevesebb mint 60%-a tartja elengedhetetlennek a fürdőkádat lakáskereséskor. A legtöbbjük számára sokkal fontosabbak a nagy ablakok és a jó energiahatékonyság. A fürdőkád egyre inkább újra luxuscikké válik – legalábbis a nagyvárosokban.
Még jóval azelőtt, hogy az embereknek fürdőszobáik lettek volna, a testápolás folyókban vagy forrásoknál történt. A legrégebbi, magánlakásokban talált fürdőkádakat Cipruson tárták fel. A kőmedencék a mükénéi korból származnak, és több mint 3000 évesek. A görögök, majd később a rómaiak inkább nyilvános fürdőházakat építettek. A mosdók és merülőmedencék mellett gőzfürdők, masszázsok és WC-k is rendelkezésre álltak. Az utóbbiakat az ókori Rómában nem külön kabinokba helyezték el. Inkább egymás mellé és egymással szemben rendezték el őket, hogy a vendégek jobban tudjanak beszélgetni egymással. A Római Birodalom fénykorában a főváros reménytelenül túlnépesedett volt. A fürdőházak is tele voltak. A nagyváros nyüzsgésétől menekülve a gazdag rómaiak a város peremén fekvő pompás villákba költöztek. Ezekben nemcsak padlófűtés volt, hanem tágas fürdő- és wellness-részlegek is. Már akkor is a lehető legfényesebb fürdőszobákat szerették volna az emberek. Seneca filozófus gúnyosan megjegyezte, hogy a fürdőszobában lévő egyszerű ablakok már nem voltak elegendőek a igényes rómaiak számára. Inkább a helyiségnek annyira fényárban kellett úsznia, hogy fürdés közben a nap lebarnítsa az embert.
A Római Birodalom bukásával Nyugat-Európában a fürdőkultúra az elkövetkező 1000 évre véget ért. Évszázadokon át az emberek a mosdókádba másztak be, hogy megfürödjenek. Különleges fürdőkádak csak a kastélyokban és palotákban voltak megtalálhatók. De azokat is ritkán használták. Mivel a csővezetékek megjelenése előtt a vizet fáradságos munkával kellett fűteni kazánokban, és vödrökkel kellett behozni. A 19. században a házak többsége végre vízvezeték-csatlakozást kapott. Ebben az időben Karl Ludwig Krauss vízvezeték-szerelő kifejlesztette az úgynevezett „népi fürdőkádat” hőgalvanizált fémlemezből. A hordozható kádat a házban vagy annak mögött lehetett elhelyezni, és jelentősen hozzájárult az általános higiénia javulásához.
Ma a kádak már nem annyira a tisztálkodásról, mint inkább a kikapcsolódásról szólnak. És ezt az elengedés érzését még tovább lehet fokozni. Miközben a kellemesen meleg víz gyengéden körülöleli a testet, az illatos fürdőesszenciák elragadják az érzékeket más világokba. A Sensena illatos fürdőpárnák természetes, szárított gyógynövényeket, virágdarabkákat vagy gyümölcsdarabokat tartalmaznak. Amikor a fürdővíz átfolyik a kis gyapjúpárnákon, azok kibontakoztatják ápoló hatásukat. A Sensena aromás fürdőpárnák választékát érdemes megnézni (és megérezni): az „Alkaline Beauty” aromás fürdőpárnával otthon is élvezheti saját személyre szabott wellness-programját. A „Winter’s Tale” aromás fürdőpárna hidratáló mandulaolajjal táplálja a bőrt, míg a „Stress Relieve” keverék nyugtató citromfűvel, valamint citromfű-, téli zöldfű- és narancs illóolajokkal gondoskodik a jólétről. Az illóolajok illata a gyapjúpárna enyhe megnyomásával fokozódik. A teljes élmény érdekében a bőrt az aromás gyapjúval is gyengéden masszírozhatja. Varázsolja fürdőkádját wellness-oázissá, és élvezze a Sensena aromás fürdőpárnák érzéki élményét!
