Lavera dezodorok
Az ókori Egyiptomot a kozmetika szülőhelyének tartják. Már 4000 évvel ezelőtt is fontos szerepet játszott a személyes higiénia a fáraók országában. A Nílus partjain számos szépségápolási módszert találtak ki. Már az ókorban is híresek voltak az egyiptomiak a szemfestékekről, a hajápoló termékekről, a borotválkozási eszközökről és az illatos testolajokról. De ismertek voltak számukra a bőrkrémek, a bőrhibákra szolgáló tinktúrák és a modern dezodorok elődei is. A gondozott bőr és a kellemes testillat fontos státuszszimbólumok voltak a fáraók birodalmában. Különösen a papok és a magas rangú tisztviselők távolították el testszőrzetüket, rendszeresen illatos fürdőket vettek, és illatos olajokkal dörzsölték be bőrüket. A kellemetlen szagok elkerülése érdekében alúmszikrát használtak. Ez a kőzet tartalmazza az alum nevű sókeveréket, amely összehúzó hatással bír. Az alum biztosítja az izzadmirigyek összehúzódását, és így gátolja az izzadás kialakulását.
A rómaiak is nagyra értékelték az alunt, mint hatékony izzadásgátlót. Plinius történetíró a „Naturalis Historia” című művében így írt az alunról: „Eltávolítja a hónalj alatti bűzt, valamint az izzadságot is.” A Római Birodalom bukásával a klasszikus testápolás iránti érdeklődés is véget ért Európa nagy részén. Ennek ellenére az alúm továbbra is keresett árucikk maradt. Szükség volt rá a bőr cserzéséhez, valamint a papír fehérítéséhez és a gyapjú zsírtalanításához. A borbélyok és a feldserek az alúm összehúzó és antibakteriális tulajdonságait használták a nyílt sebek kezelésére. Izzadásgátlóként azonban ritkán volt rá kereslet.
A 18. század végéig Európában az a tévhit uralkodott, hogy a víz gyengíti és betegessé teszi a testet. Különösen a királyi udvarokban az emberek inkább a port és a parfümöt részesítették előnyben a víz és a szappan helyett. Csak akkor váltak a szappan és más testápolási termékek a mindennapi élet részévé, amikor a 19. században tudományosan bizonyították a higiéniai intézkedések hatékonyságát. Akkoriban főként ammónia-tinktúrákat használtak az izzadságszag elkerülésére. Ezek azonban sok embernél bőrirritációt okoztak. 1888-ban került forgalomba az első ipari gyártású dezodor, viaszos krém formájában. Az új golyóstollak ihlette Helen Barnett Diserens vegyész az 1940-es évek végén fejlesztette ki a roll-on dezodort. Majdnem 10 évvel később a dezodorok már spray-palackokban is kaphatók voltak.
Az izzadság fontos. Olyan fontos feladatokat lát el, amelyek nélkül a test nem tud meglenni. A friss izzadság szagtalan. 99%-ban vizet, minimális sótartalmat, valamint karbamidot, fehérjéket, tejsavat, zsírsavakat és cukrot tartalmaz. Csak akkor keletkezik hangyasav és vajsav – amelyek a jellegzetes izzadságszagért felelősek –, amikor a baktériumok a zsírsavakat alkotóelemekre bontják.
Manapság a dezodor és a izzadásgátló kifejezéseket gyakran szinonimaként használják. Hatásukban azonban van egy nagy különbség: a dezodor nem gátolja az izzadást. Elsősorban a mikroorganizmusok ellen hat, és illatanyagokkal elfedi a testszagokat, de az izzadság mennyiségét nem változtatja meg. A izzadásgátló hasonlóan működik, de a verejtékmirigyek működésére is hatással van. A 20. század eleje óta az izzadásgátlók többnyire alumínium-kloridot tartalmaznak az izzadás gátlására. Ez a vitatott összetevő számos dezodorban is megtalálható – igaz, kisebb adagokban.
A Lavera roll-on és spray dezodorok nem tartalmaznak alumíniumsókat. Ehelyett bio, organikus összetevőkből álló, kíméletes ápolóformulákra támaszkodnak. A Lavera termékek széles választékában mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő illatot: a virágos-édesektől a citrusos-frisseken át a jellegzetesen férfias illatokig. A különböző illatok, mint például a citromfű, a lime, a ginseng vagy a moringa, mind kompakt roll-on, mind spray formában kaphatók. Ásványi és növényi hatóanyagokkal megbízható védelmet nyújtanak. A természetes illatok élénkítő frissességet és biztonságérzetet biztosítanak. Élvezze a gondosan kiegyensúlyozott természetes összetételeket és a természetes növényi kivonatokon alapuló csodálatos illatokat.
